Gy.I.K.

1.) Mi a csődeljárás és a felszámolás között a különbség?
A csődeljárás célja, hogy az adós egyezséget kössön hitelezőivel, és a csődeljárás alatt kidolgozott programmal biztosítsa a vállalkozás további működését.
A felszámolás célja a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése, melynek során az adós hitelezői a csődtörvényben megfogalmazottak szerint kielégítést nyernek.
2.) Kikre terjed ki a csődtörvény hatálya?

A törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre, a törvényben megállapított egyéb jogi személyekre és azok hitelezőire terjed ki, így nem terjed ki például a magánvállalkozó adósokra.

3.) Ki számít hitelezőnek csőd-, illetve felszámolási eljárásban?

Hitelezőnek az számít, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton alapuló vagy az adós által nem vitatott vagy elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van.

4.) Ki kezdeményezheti a csődeljárást?

A csődeljárást az adós gazdálkodó szervezet vezetője kezdeményezheti.

5.) Milyen dokumentumokat kell mellékelni a csődkérelemhez?

A gazdálkodó szervezet vezető testületének egyetértését igazoló okiratot, három hónapnál nem régebbi mérleget, az adós adószámát, a hitelezők névsorát, a hitelek összegét és a lejáratok időpontját, a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot. A kérelemben nyilatkoznia kell az adósnak, hogy két éven belül részesült-e fizetési haladékban csődeljárás keretében.

6.) Indítható az ellen az adós ellen felszámolási eljárás, aki ellen csődeljárás van folyamatban?

A csődeljárás jogerős befejezéséig a bíróság felfüggeszti a közben benyújtott felszámolási kérelem elbírálását.

7.) Mit jelent a csődeljárásban a fizetési haladék?

A fizetési haladék tartama alatt az adóssal szembeni pénzkövetelések végrehajtása szünetel. Meg kell viszont fizetni a csődeljárás alatti munkabér és bér jellegű tartozásokat, az ezeket terhelő személyi jövedelemadó-előleget, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, társadalombiztosítási járulékot, baleseti járadékot, a foglalkoztatás elősegítésére és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján fizetendő járulékot, végkielégítést, tartásdíjat, életjáradékot, kártérítési járadékot és bányászati keresetkiegészítést, szakképzési hozzájárulást, a szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatásokat és kedvezményeket, a víz- és csatornadíjat, a vagyonfelügyelő költségeit, valamint a csődeljárás alatt keletkezett áfát.

8.) Mennyi az időtartama a fizetési haladéknak, és meghosszabbítható-e?

A fizetési haladék időtartama 90 nap, és további 60 nappal meghosszabbítható.

9.) Mi a feltétele a csődegyezség létrehozásának?

Az adós által elkészített fizetőképesség helyreállítását szolgáló programot és egyezségi javaslatot a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések jogosultjai több, mint a felének, a le nem járt hitelezői követelések több, mint az egynegyedének el kell fogadnia, feltéve, hogy ezeknek a követeléseknek az összege eléri a csődeljárás kezdeményezésekor benyújtott mérlegben szereplő követelések összegének kétharmadát.

10.) Ki kezdeményezhet felszámolási eljárást?

Felszámolási eljárást az adós, a hitelező, a végelszámoló, illetve a cégbíróság kezdeményezhet.

11.) Mit kell tartalmaznia a hitelező által benyújtott felszámolási kérelemnek?

A kérelemnek tartalmaznia kell a tartozás jogcímének megjelölését, lejártát és annak rövid ismertetését, hogy miért tekinti a hitelező az adóst fizetésképtelennek. Mindezt dokumentumokkal alá kell támasztania, mellékelni kell a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot.

12.) Az adós a bíróság felszólítását követően kérhet-e tartozása megfizetésére fizetési haladékot?

Igen, melynek időtartama maximum 30 nap lehet.

13.) Melyek a fizetésképtelenség megállapításának feltételei?
A bíróság akkor állapítja meg egy adós fizetésképtelenségét, ha
– nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességét követő 60 napon belül nem egyenlítette ki,
– a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt,
– fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.
14.) Mikor tekinthető eredményesnek egy követelés vitatása?
A hitelező követelése akkor tekinthető vitatottnak, amennyiben
– a vitatás már az adós bírósági felszólítása előtt megtörtént,
– az adós a tényállítását alátámasztja,
– olyan körülményekre hivatkozik, amely annak bebizonyosodása esetén a tartozásának fennállását vagy esedékességét kizárja.
16.) Ki jelölhető ki felszámolónak?

Felszámolónak azok a szervezetek jelölhetők ki, amelyek szerepelnek a Pénzügyminisztérium által vezetett Felszámolói Névjegyzéknek. Nem jelölhető ki felszámolónak az, aki maga vagy akinek tulajdonosa az adós tulajdonosa vagy hitelezője, továbbá ezek vezető tisztségviselője vagy közeli hozzátartozója.

17.) Megfellebbezhető-e a felszámoló kijelölésére vonatkozó végzés?

Nem.

18.) Melyek a felszámolás alá került adós vezetőjének kötelezettségei?

A kötelezettségeket az iratminták között elérhető “Általános tájékoztató és útmutató a felszámolási eljárásokról” tartalmazza.

19.) Milyen szankciókkal büntethető az adós gazdálkodó szervezet vezetője, amennyiben nem tesz eleget a csődtörvényben foglalt kötelezettségeinek?
A bíróság a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett jövedelmének 50 %-áig vagy – ha a vezető jövedelme nem állapítható meg – 1 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja az adós cég vezetőjét amennyiben nem tesz eleget a csődtörvényben foglalt kötelezettségeinek, még akkor is ha nem áll munkaviszonyban az adós cégnél, vagy tagsági viszonya, illetve vezető tisztségviselői megbízása megszűnt.
A felszámolónak az adós tevékenységével tudomására jutott bűncselekménnyel kapcsolatban feljelentést kell tennie.
20.) A felszámolás megkezdését követően mennyiben korlátozódnak az adós jogai?

A felszámolás megkezdését követően megszűnnek a tulajdonosnak az adós gazdálkodó szervezettel kapcsolatos jogai, az adós vagyonával kapcsolatban jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.

21.) Milyen esetben kerülhet sor beszámításra a felszámolás során?

A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolás kezdő időpontját követően nem került sor engedményezésre.

22.) Be kell-e jelentenie hitelezői igényét a felszámolásban annak a hitelezőnek, aki a felszámolás megkezdése előtt eljárást indított a követelés érvényesítése érdekében?

Igen.

23.) Törlődnek-e a felszámolás során az adós vagyonán lévő terhek?

Igen, az elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével törlődik.

24.) Milyen időintervallumon belül és milyen feltételek esetén támadhatja meg a felszámoló az adós által a felszámolás előtt kötött szerződést?
A felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától számított 90 napon belül keresettel támadhatja meg az adósnak a felszámolási eljárás megkezdését megelőző egy éven belül és azt követően kötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya
– az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés,
– harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet,
– egyéb, a hitelezők kijátszására szolgáló, az adós vagyonát csökkentő jogügylet.
25.) Mikor köthető a felszámolás során egyezség?

A felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben való közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig.

26.) Ki kezdeményezi a felszámolás során az egyezséget?

Az adós.

27.) Mi a feltétele az egyezség létrehozásának?

Egyezségre akkor kerülhet sor, ha ahhoz az egyezség megkötésére jogosult hitelezők legalább felel minden csoportban {57.§. (1) bekezdés b), d), e), f) és g) pontjai} hozzájárul, feltéve, hogy követelésük az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi.

28.) Amennyiben megvan a szükséges hitelezői arány az egyezség létrehozásához, az egyezség kiterjed-e azokra a hitelezőkre is, akik nem hagyták jóvá az egyezséget?

Igen (kényszeregyezség).

29.) A felszámoló folytathatja-e a felszámolás alatt az adós tevékenységét?

Igen, amennyiben ehhez a hitelezői választmány hozzájárul.

30.) Figyelembe kell-e vennie a felszámolónak az adós nyilvántartásában szereplő, ún. ismert követeléseket?

Nem, minden hitelezőnek be kell jelentenie hitelezői igényét, és ahhoz kapcsolódó nyilvántartásba vételi díjat be kell fizetnie a bíróság Gazdasági Hivatalának számlájára.

31.) A nyilvántartásba vételi díjat a kamatkövetelés után is be kell fizetni?

Nem.

32.) Módja van-e a hitelezőnek arra, hogy a nyilvántartásba vételi díj megfizetése nélkül igazolást kapjon követelése behajthatatlanságáról?

Igen, de a hitelezőnek magának kell kérnie azt.

33.) Jogosult-e a felszámoló az adós által korábban kötött szerződéseket felmondani?

Igen

34.) Milyen formában értékesítheti a felszámoló az adós vagyonát?

A felszámoló az adós vagyonát csak pályázat vagy árverés formájában értékesítheti. Ettől csak akkor térhet el, ha ehhez a hitelezői választmány hozzájárul, a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, vagy ha a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100 000 Ft.

36.) A felszámoló hol köteles megjelentetni a felszámolási vagyon értékesítésére vonatkozó hirdetéseket?

A Cégközlönyben és az EÉR rendszerben.

37.) Hogyan élhetnek a felszámolási vagyon értékesítése során jogaikkal az elővásárlási joggal rendelkezők?

A nyilvános értékesítés keretében gyakorolhatják elővásárlási jogaikat, így az értékesítés során be kell jelenteniük, hogy elővásárlási jogukkal élni kívánnak.

38.) Milyen időintervallumon belül lehet kifogással élni a felszámoló tevékenységével szemben?

A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül lehet kifogással élni a felszámolást lerendelő bíróságnál.

Top